Elülső lebeny:

• adrenokortikotrop hormon (mellékvesekéreg-stimuláló hormon, ACTH): a mellékvesekéreg működését serkentő hormon.
• növekedési hormon (szomatotrop hormon, STH): a növekedést serkentő hormon.
• pajzsmirigyserkentő hormon (tireoideastimuláló hormon, TSH): a pajzsmirigy működését serkentő hormon.
• melanocitastimuláló hormon (MSH)
• gonadotrop hormon (GH)

• tüszőérlelő hormon (follikuluszstimuláló hormon, FSH): mindkét nemnél a csírasejtek érésében van szerepe.
• sárgatest serkentő hormon (luteinizáló hormon, LH)
• prolaktin (laktotrop hormon, LTH): a tejelválasztást serkentő hormon.

• FSH azonos hormon: tesztoszteron jelenlétében hímivarsejtképzés
• LH azonos hormon: az ICSH interstitialis sejt stimuláló hormon, Leyding sejtekre hat, szabályozza a tesztoszteron férfi nemi hormon termelődését.

• két hormont: oxitocint 
• és antidiuretikus hormont (ADH), vazopresszint,  tárol és ürít. 

Ezeket a hipotalamusz hozza létre. Az oxitocin a méh összehúzódását segíti elő a szülés során, ezenkívül szorongáscsökkentő és euforizáló hatása van, a vazopresszin pedig a szervezet folyadékháztartását szabályozza. A hátsó lebeny feladata még a hormonok raktározása is.

• Ha megfelelően működik az agyalapi mirigyünk, akkor elősegíti a racionális és intuitív oldalunk összehangolását, egyensúlyát. Ha egyensúlytalanság lép fel, előfordulhat, hogy a racionális oldalunk kerül előtérbe és nem ad teret az intuitív, kreatív és érzelmi oldalunknak, vagy az is előfordulhat, hogy a megérzéseink és pszichés adottságaink kerülnek túlsúlyba - túl gyorsan akarunk fejlődni, sokféle könyvet olvasunk a spirituális témában, minden technikát és módszert kipróbálunk stb. Ezzel kibillenünk az egyensúlyi állapotból, mert a fizikai test nem tudja követni vagy elviselni ezt a rengeteg, egymást követő belső változást, ami végbemegy bennünk. Testünk és lelkünk akkor van egyensúlyban, ha kerüljük a szélsőségeket, ha uraljuk a gondolatainkat és érzelmeimet.

• Ha az agyalapi mirigyben daganatot fedeznek fel, akkor az illető nagyon mély tehetetlenségérzést élhet át, az a benyomása, hogy nem képes elérni a kitűzött célokat. Az akadály lehet testi, de érzelmi is. Az lehet az érzése, hogy túl kicsi és kevés a célja eléréséhez, de tarthat a cél elérésének érdekében bevetett eszközöktől is. Meg kell tanulnia az illetőnek, hogy nagyon türelmesnek és megértőnek kell lennie saját magával szemben, tudatosítania kell, hogy mindig a legjobb tudása szerint cselekszik, magának és másoknak is a legjobbat akarja. 

• Az agyalapi mirigy a homlokcsakrához tartozó belső elválasztású mirigyünk. Homlokcsakrával összefüggő betegségek.

TERMELT HORMONJAI

• A pajzsmirigy működését az adenohipofízis által termelt hormon, a TSH irányítja, melyet az agyalapi mirigy termel. Agyalapi mirigy 
• tiroxin (T4)
• trijód-tironin (T3)

Ezek általános hatású, a test egészére ható hormonok az anyagcsere ütemét szabályozzák, növelik az energiatermelést és az oxigénfogyasztást. Nélkülözhetetlenek a normális egyedfejlődéshez, különösen az idegrendszeréhez.

• A mellékpajzsmirigy (4 db apró mirigy, a pajzsmirigy mögött, mellett és alatt) által termelt hormon a Parathormon (PTH), mely a vér kalciumszintjét szabályozza.

PAJZSMIRIGY FIZIKAI BETEGSÉGEI az alábbiak lehetnek a teljesség igénye nélkül:

• pajzsmirigy alulműködés
• pajzsmirigy túlműködés
• pajzsmirigygöb (hideg vagy meleg - struma nodosa)
• "Napjaink jellemző népbetegségeinek hátterében is sok esetben a pajzsmirigy működésének zavara áll. Ilyen tünetek lehetnek például a szívritmuszavarok, a magas koleszterinszint, a pánik tünetek, a depresszió vagy az elhízás."

Pajzsmirigy teszt

PAJZSMIRIGY LELKI VONATKOZÁSAI az alábbiak lehetnek a teljesség igénye nélkül:

• A pajzsmirigy a riadó- és harcikészséget szabályozza. Zavaraira akkor kerül sor, ha félünk a nagyobb megerőltetéstől vagy a nehéz felelősségvállalástól. Az ember fél attól, hogy egyedül kell megvédenie önmagát, hiányzik belőle a bizakodás. Aggódik, hogy csúnyán becsapják.
• A pajzsmirigy alulműködés a változásokkal szembeni lustaságunkat, félelmünket és ellenállásunkat jelzi.
• A túlműködés viszont azt mutatja, hogy egyszerre akarunk túl sok mindent tenni, és nem tudjuk kiválasztani a valóban megfelelő kifejezési módot. A túlműködés lelki szimptómái: elfojtott agresszív és elutasító érzelmek; riadókészültség; túlfokozott belső aktivitás; állandó vegetatív (idegrendszeri) harci készültség; belső nyugtalanság és feszültség.
• A pajzsmirigy a torokcsakrához tartozó belső elválasztású mirigyünk. 
• Torokcsakrával összefüggő betegségek

A csecsemőmirigy funkcióiról keveset tudunk, ritkán áll a tudatunk homlokterében, pedig nagyon fontos szerepe van az immunrendszerünk tökéletes működésében. A szervezetnek azt a tulajdonságát, hogy képes ellenállni a fertőzéseknek és egyes öröklődő betegségeknek, immunitásnak nevezzük. Immunrendszerünk véd a fertőzésekkel szemben, megóv attól, hogy a vírusok, baktériumok, gombák, élősködők árasszanak el bennünket.

CSECSEMŐMIRIGY FUNKCIÓI:​

• ​Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese
• ​​​A szervezet ellenálló rendszerének legfontosabb​,​ központi szerve​. A csontvelőben képződő limfociták (nyiroksejtek) egy része itt szaporodik​ ​és érik T-limfocitává​, melyek az antitestek (ellenanyagok) termelését​ végzi, ill. immunválaszt indítanak el ​a szervezetet megtámadó idegen anyagok ellen.
• ​​Az agyalapi miriggyel​ és a pajzsmiriggyel együtt a csecsemőmirigy határozza meg a test alakját és nagyságát is, szabályozza a mellékvesék és az ivarmirigyek funkcióját is.

​​

A csecsemőmirigy fizikai betegségei ritkán fordulnak elő, legtöbbször a mirigy energetikai lemerülését látjuk, melyet leginkább a LELKI VONATKOZÁSÚ problémák és elakadások okoznak.

• Az immunrendszer közvetlen kapcsolatban áll az érzelmi állapot​ainkkal. Egy trauma vagy mély lelki bánat és fájdalom nagy mértékben csökkentheti erejét. Az immunrendszer az érzései​nkre és az összes gondolat​ainkra reagál, legyenek azok​ akár​ negatívak​ vagy pozitívak. Így minden düh, keserűség, gyűlölet és ellenérzés hajlamos lesz az immunrendszer​ünk legyengítésére. Ugyanígy minden szeretettel, harmóniával, szépséggel és belső békével kapcsolatos gondolat az immunrendszer​ünket erősíti.
• A csecsemőmirigy közvetlenül a szív energiaközpontjához kapcsolódik​, a szívcsakrához​​ (https://www.facebook.com/aranykori.lelekgyogyitas/posts/2363422810552879​)​​ rendelt belső elválasztású mirigy. Aktivitása a kor előrehaladtával csökken. A csecsemőmiriggyel kapcsolatos problémák hátterében az áll, hogy valami olyat vettek el től​ünk, ami a​ miénk volt. Ez lehet munka, társ, vagy akár anyagi ​jellegű dolog, például egy​ számunkra fontos tárgy. ​Ebben a helyzetben védtelennek érez​zük magunkat, mivel nem tudtuk, hogyan reagáljunk. Rá kell ébredn​ünk arra, hogy állandó védelem alatt áll​unk, meg kell tanulnunk értékelni mindazt, amink van ill. fontos tudatosítanunk, hogy az élet egy állandó mozgás és áramlás - a dolgok jönnek és mennek, ha hagyjuk és engedjük. Ami ma a​ miénk, holnap lehet, hogy már nem, és amit holnap megkaphat​unk, az ma még elérhetetlen. Ám minél inkább képes​sé válunk elszakadni az anyagi világtól, annál ​inkább ​szabadabbá vál​hatunk.
• Mivel a csecsemőmirigy​ ​a szívcsakrához ​tartozó belső elválasztású mirigy, így amikor amikor az immunrendszer​ünk ​sérül, akkor az azt jelzi, hogy a szeretetigény​ünk is igen nagy.
• Bizonyos agyi állapotok is nagy hatással lehetnek az immunrendszerünk működésére​, mivel az agy és agyi funkciók is szorosan kapcsolódnak az immunrendszerhez. ​​
• A csecsemőmirigy a Szívcsakrához tartozó belső elválasztású mirigy. Szívcsakrával összefüggő betegségek.

A hasnyálmirigy nagy szerepet játszik a táplálék feldolgozásában és megemésztésében. Az inzulin nevű hormont termeli, amelynek igen fontos szerepe van a szervezet vércukorszintjének kiegyensúlyozásában és a szénhidrát anyagcseréjének szabályozásában. A hasnyálmirigy által kiválasztott enzimek nagyon fontosak a zsír- és a proteinanyagcserében is.

HASNYÁLMIRIGY FUNKCIÓJA:​

• A hasnyálmirigy (pancreas) jobb oldalon, a gyomor alatt, a patkóbél görbületében található külső elválasztású mirigy belső elválasztású mirigy szigetekkel (Langerhans-szigetek).
• A külső elválasztású mirigyes állomány emésztőenzimeket termel, amelyek segítségével a vékonybélben megemésztődnek a cukrok, fehérjék és zsírok.
• A belső elválasztású mirigyállomány számos hormont termel, amelyeknek a szervezet szénhidrát-háztartásának szabályozásában van kiemelkedő szerepe.
• Inzulin - A hasnyálmirigy szigeteinek sejtjei termelik a cukorbetegség ellenszerét, az inzulint. Az inzulin segítségével jut be a szőlőcukor a sejtekbe, serkenti a máj glikogénraktározását és a sejtek glükózfelvételét, és ily módon csökkenti a vércukorszintet.
• ​​Glukagon - Az inzulin ellenhormonja, a Langerhans-szigetek sejtjeiben termelődik. Serkenti a májban a glikogén glükózzá történő lebontását, valamint a zsírok mobilizálását és energiává történő átalakítását.
• ​​Szomatosztatin - Az emésztőrendszer működésének szabályozásában kiemelkedő jelentőségű gátló hatású hormon.

​​

Hasnyálmirigy fizikai megbetegedései az alábbiak lehetnek a teljesség igénye nélkül:

• inzulinrezisztencia
• Cukorbetegség (diabétesz), melyet az inzulin alultermelés okoz. A cukorbeteg inzulin hiányában nem képes az élelem tartalmazta cukrot feldolgozni, így a cukor átmegy rajta és a vizeletben választódik ki. 
• hasnyálmirigy-gyulladás
• hasnyálmirigy daganat (jó- és rosszindulatú)

Hasnyálmirigy lelki vonatkozású problémái és elakadásai:

• Ha a hasnyálmirigy működésében zavar keletkezik, az kihat az enzimekre, végső soron a lelki-szellemi fejlődésre, melynek rezignáció a következménye. Ha az inzulintermelés elégtelen, a cukor (szeretet) maradéktalan feldolgozása nem lehetséges, diabétesz és szeretetfelhasználási zavar alakul ki.
• A cukorbetegség arra utal, hogy az élet kellemes oldalát, az élvezetet, a szeretetet nem tudjuk elfogadni, mivel az az érzésünk, hogy nem érdemeljük meg a törődést (önszeretet hiánya!). Nem találjuk magunkat szeretetre méltónak, következésképp nem is tudjuk a szeretetet befogadni és hiányzik belőlünk a szeretni tudás képessége, melynek az oka gyakran egy feldolgozatlan csalódás.
• Nem merjük a szeretetünket és a vágyunkat őszintén megmutatni és bevallani. Szellemileg alultápláltakká válhatunk.
• A hasnyálmiriggyel összefüggő problémák összességében arra utalnak, hogy szeressük önmagunkat jobban és élvezzük az életet.
• A hasnyámirigy a Napfonatcsakrához tartozó mirigy. Napfonatcsakrával összefüggő betegségek. 

PETEFÉSZEK (ovarium) ​​

A petefészkek mandula nagyságú szervek a méh két oldalából nyíló petevezetékek végénél, a kismedencében, a széles méhszalag hátsó lemezéhez rögzítetten helyezkednek el. 
A petesejtek termelése mellett belső elválasztású mirigyként is működik. A tüszők a kéregállományban helyezkednek el.

PETEFÉSZEK FUNKCIÓJA:​

A menstruációs ciklus részeként a peteérés során a petesejtből kialakul a tüsző. A tüsző megreped, és így a benne lévő petesejt a tüszőfolyadék révén a szabad hasüregbe kerül (ovuláció). A pete a petevezetékbe jut, a tüszőrepedést követően pedig a tüsző helyén sárgatest keletkezik. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a sárgatest visszafejlődik. A méhnyálkahártya külső rétegei lelökődnek és vérzés kíséretében távoznak a szervezetből, ez a jelenség a menstruáció.

TERMELT HORMONJAI:

• ösztrogén - legfontosabb szerepe a másodlagos női nemi jellegek kialakítása és a menstruációs ciklus szabályozása
• progeszteron - a női menstruációs ciklus szabályzásában és az egészséges terhesség kialakításában játszik szerepet.

Petefészek fizikai megbetegedései az alábbiak lehetnek a teljesség igénye nélkül:

• Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
• petefészekciszta
• petefészek elégtelenség, menopauza
• petefészekrák

Petefészek lelki vonatkozású problémái és elakadásai:

• A petefészek problémák a nőiesség kifejezését vagy az anyasággal kapcsolatos kérdéseket jelképezik.
•  A bennünk lévő kreativitás elhanyagolása vagy elnyomása, az utunk megtalálásával kapcsolatos belső konfliktusról lehet szó. Olyan, mintha elvágtuk volna magunkat a lényünk egy részétől, mivel a két petefészek az élet keletkezésének kezdetét szimbolizálja, mely a medencének felel meg, az a terület, ahol életet adunk gyermekünknek. Ugyanúgy "adunk életet" saját magunk újabb aspektusainak, amelyeket újra fel kell fedeznünk.
• A petefészekciszta felhalmozódott érzelmi energiát jelöl vagy a petefészek energiájához kapcsolódó konfliktusos érzésekre utal. A be nem gyógyult érzelmi sérülések visszatartják a női energiákat és ezzel az életerőt is. 
• Petefészekrák akkor fejlődhet ki, ha egy számunkra kedves személy elvesztését éltük meg. A női petefészekrák férfi megfelelője a here rákos megbetegedése. A kiváltó ok gyakran egy balesetben, betegségben vagy spontán vetélés során elveszített gyermek. Lehet olyan emberről is szó, akivel nem vagyunk rokoni kapcsolatban, azonban annyira szeretjük, mintha a saját gyermekünk volna.
• Petefészek-fájdalmak: A női energiák visszatartására, s ezzel gyakran a szakrális csakra zárlatára utalnak.
• Lelki ok lehet egy számukra nagyon fontos terv elvesztése is. Ha mi vagyunk a terv kivitelezője, szervezője, akkor gyakran beszélünk úgy róla, mintha az a mi „gyermekünk" volna. 

Fontos, hogy elfogadjuk az érzéseinket és kifejezzük azokat. Így a belső sérülésünk meg tud gyógyulni és pozitívan, tele megvalósítandó ötletekkel tudunk a jövő felé fordulni.

• A petefészek a szakrális csakrához tartozó belső elválasztású mirigy. Szakrális csakrával összefüggő betegségek. 

A mellékvese a vese felső pólusánál elhelyezkedő, háromszög alakú, páros, endokrin, hormontermelő mirigy. Kéreg és velőállományból áll, mely mindkét része termel hormonokat.
A kéregállomány a kortizol, aldoszteron és mellékvese eredetű androgének (férfi nemi hormon hatású vegyületek) termelését végzi. Ezeknek a hormonoknak az anyagcsere szabályozásában, a só-, vízháztartás irányításában, és a nemi fejlődésben van szerepük.

A mellékvese termeli az adrenalint és a noradrenalint, amelyek feladata, hogy a vérkeringés elosztását a szervezetben a mindenkori igényekhez igazítsa. Így a test cselekvésre kész és a követelményeknek megfelelően tud reagálni. Ebből következik, hogy a mellékvese nagymértékben befolyásolja a test átlaghőmérsékletét is. 

A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, noradrenalint és a dopamint. Ezek a vegyületek különböző szervekben hatnak, a szervre jellemző módon (pl. az adrenalin stressz hatására termelődik, a szívműködést gyorsítja, a bélizmokat ellazítja).

A mellékvese az agyalapi mirigy (hipofízis) által vezérelt, belső elválasztású mirigy.  Termelt hormonjai:

• Adrenalin - vérnyomás szabályozás, stressz-reakció
• Noradrenalin - vérnyomás szabályozás, stressz-reakció 
• Aldoszteron - só-, vízháztartás irányítása
• Kortizol - stressz-reakció
• DHEA-S - test szőrzetének fejlődése serdülőkorban

Mellékvese fizikai megbetegedései az alábbiak lehetnek a teljesség igénye nélkül:

• Cushing-szindróma
• Kortizolt termelő mellékvesekéreg-daganat
• Mellékvesekéreg-túltengés
• Addison-kór
• mellékvesevelő-daganat
• krónikus fáradtság

Mellékvese lelki vonatkozású problémái és elakadásai:

• Ha a stressz mindennapossá válik az életünkben, az a hormonrendszer működésén is meglátszik és a mellékvesék lemerüléséhez vezet.

A tartós magánéleti konfliktusok vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan stressz hormont termel. Az állandó  készenlét,  a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei.

• Az egyensúly felborulását kezdetben a magasabb kortizol szint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a szervezet így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így funkciója egyre csökken.
• A kortizolszint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek.
• Gyermekvállalást tervező nők esetében a kortizolhiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizolhiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszteron termelés rovására is - a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.
• A mellékvese funkciója többek közt a pulzus és a vérnyomás szabályozása veszély észlelésekor. Ha veszélyben vagyunk, a testünk azonnal válaszol a stresszre, akkor is, ha a veszély valós és akkor is, ha nem az, csak mi érezzük/gondoljuk annak.

A szervezet mindig komolyan veszi az agy figyelmeztetéseit, nem tud különbséget tenni a valós vagy vélt fenyegetés, félelem között.

• A félelmek, szorongások sokfélék lehetnek, ismert vagy nem tudatosult dolgoktól is félhetünk. Félhetünk egy társ elveszítésétől, attól, hogy rossz döntést hozunk és rossz irányba indultunk el. 

Nagyon gyorsan (türelmetlenség) és nagyon messzire szeretnék eljutni az életünk egy vagy több területével kapcsolatban.

Ezekben a helyzetekben nem engedjük meg magunknak az esetleges tévedést, ami csak egy élettapasztalatot jelentene számunkra. Ez az oka többek közt az átélt, nagyfokú stressznek. Mindez testi-lelki szinten szorongást vált ki.

• A mellékvesék a vesék felett találhatóak, ez utóbbiakat a félelem és fájdalom székhelyei. A stresszhelyzetben felszabaduló adrenalin hatása vagy stimulál (serkent) és kreatívvá tesz minket vagy ellenkezőleg, károkat okozhat, sőt romboló hatású is lehet.
• A folyamatos és tartós stressz teljes kimerüléshez is vezethet. A mellékvese a mai stresszes életmódunk hatására nagyon könnyen lemerülhet. A stressz reakció részeként aktiválódik a hipothalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely fokozott kortizol termeléssel jár, stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. Ez alapvető az életben maradáshoz, ha azonban tartóssá válik, akkor a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségügyi kockázatai lehetnek. Szívbetegség, reflux, fekély, szorongás, cukorbetegség, tenziós fejfájás, alvászavar, depresszió, akár pánikzavar is kialakulhat a tartós stressz miatt.

Ajánlatos lenne felhagynunk kishitű szemléletünkkel, azzal a hozzáállásunkkal, hogy a vereséget elkerülhetetlennek hisszük. Pozitív hozzáállással és elhatározással, önértékelési problémáinkat legyőzve lenne ajánlatos célt kitűzni magunk elé.
Fontos lenne tudatosítanunk, hogy minden döntés jó döntés és minden tapasztalat, amit át kell élnünk minket szolgál és épít. Ajánlatos egy egyszerű, praktikus, reális keretek között megvalósítható életstílust kialakítani, hálásnak lenni, mindazért, amink van, nyitni a külvilág felé és újra megtalálni az egyensúlyt az életünkben.

• A mellékvese a gyökércsakrához tartozó belső elválasztású mirigy. Gyökércsakrával összefüggő betegségek.